Európai temetők útja

A temetők az emberi civilizáció meghatározó elemei, szakrális és érzelmi terekként települések és országok történelmének tanúi, kulturális és vallási értékek hordozói.

A Jelentős Európai Temetők Egyesülete (ASCE, Association of Significant Cemeteries in Europe) 2001-es megalapítása óta dolgozik a temetőkben rejlő kulturális örökség megőrzésén és népszerűsítésén, az egyes helyszíneken található történeti emlékek, művészeti alkotások, építészeti értékek feltárásán és megismertetésén.

A Jelentős Európai Temetők Egyesülete kezdeményezésére jött létre az Európai temetők útja, amely 2010-ben nyerte el az Európa Tanács Kulturális Útvonala minősítést. Az útvonal célja, hogy láthatóvá tegye a temetőkben őrzött történelmi emlékeket, művészeti alkotásokat és természeti értékeket, hogy ezáltal ezeket a helyszíneket ne csak a halál, hanem az élet, a kikapcsolódás színtereinek is tekinthessük.

A 21 ország temetőit érintő Európai temetők útja kulturális útvonal lehetőséget kínál a látogatóknak, hogy szó szerint „végigsétálhassanak” egy-egy település, egy vidék történelmén, és megismerkedjenek az egykor ott élt, és nyomot hagyó személyiségekkel, egy ország vagy akár az egész világ számára meghatározó írókkal, tudósokkal, történelmi szereplőkkel, vagy egyszerű, hétköznapi emberekkel. Az útvonalon végighaladva a látogatók különleges, nyugalmat árasztó helyszíneken járva fedezhetik fel a helyi, a nemzeti és az európai kulturális örökség elemeit.

A Nemzeti Örökség Intézete 2021-ben két történelmi jelentőségű temetővel csatlakozott az Európai temetők kulturális útvonalhoz. Az egyik helyszín a Budapesten található Fiumei úti sírkert, amely több mint temető: a modernkori Magyarország szabadtéri történelemkönyve, nemzeti emlékhely, az ország egyik legnagyobb szoborparkja, arborétum, közösségi, kulturális és oktatási tér, és turisztikai látványosság egyszerre. Az útvonal másik helyszíne a szintén Budapesten található Salgótarjáni utcai zsidó temető, amely páratlan épített örökség hordozójaként teljes egészében műemlékileg védett. A két helyszín együtt, egymást kiegészítve ad teljes képet a polgárosodó és gazdasági aranykorát élő 19-20. századi Magyarországról.