A római császárok és a dunamenti borok útja

Ez a Kulturális Útvonal – mely 2015-ben nyerte el az Európa Tanács elismerését – a Közép- és Alsó-Duna-régió öt országát: Horvátországot, Szerbiát, Bulgáriát, Romániát és Magyarországot köti össze; 20 római kori régészeti lelőhelyet és 12 borvidéket foglal magába.

Ezek az azonos történelmi korszakhoz tartozó lelőhelyek és építmények – közülük többet az utóbbi évtizedben tártak fel – egyfajta hálózatot képeznek. Az útvonal állomásai nemcsak a római kulturális örökség részét képezik, hanem közös földrajzi jellemzőkkel is rendelkeznek. A jelenlegi állomások: Durostorum (Silistra), Novae (Svishtov), Iader (Zadar), Pola (Pula), Narona (Vid), Salona (Solin közelében Split), Diana és a Djerdap / Vaskapu régióra (Kladovo), Viminacium (Kostolac Požarevac közelében), Colonia Ulpia Traiana Sarmizegutusa (Sarmizegutusa), Tropaeum Traiani (a Traianus Győzelem Emlékműve, Adamclisi), Apulum (Alba Iulia), Alburnus Maior (Roşia Montană), Durostorum (Silistra), Novae (Svishtov), Oescus (Gigen), valamint Sopianae (Pécs).

Jelenleg az útvonal egyetlen magyar régészeti helyszíne Sopianae (Pécs). A Cella Septichora Olaszországon kívüli az egyik legjelentősebb korakeresztény síremlék, melyet 2000-ben az UNESCO a világörökség részének nyilvánított.

És a borok? A római birodalomhoz való tartozás következménye volt a szőlészet, a borászat és a borfogyasztás meghonosodása is, mely ezeken a vidékeken máig virágzik.

A római birodalom dunai határvonalát követő útvonal, újfajta turisztikai igényeknek megfelelően, a legkülönfélébb közlekedési eszközökkel (gyalog, hajón, kerékpáron stb.) bejárható.